2013. december 30., hétfő

Januári kirakat

Amikor kicsi voltam, nagyon szerettem a decembert. Az volt a Tél. A január és február valami más volt. Januárban kitisztult, hideg és kötelességtudó lett a világ. Nem voltak hangulatos fények, sem válogatott mesék és kosztümös filmek, sem várakozás, sem izgalom, és addigra már a tél örömeit is megszoktuk. Nagyjából így vagyok ezzel ma is, bár a tél örömeivel még nem találkoztunk decemberben, mert itt Szolnokon csak a zúzmaráig jutottunk. 
A január hosszú, hideg és feleslegesnek tűnik (mint sokak szerint a november). Persze, ha nem ez lenne az év első hónapja, ha nem így esne a karácsony és az újév, másként élnénk meg ezt a hónapot. Lehetne a szilveszteri koccintás november 1-jén is, vagy február 28-án. De most van, december utolsó napján, és bármi, ami utána jön, az kegyetlen, józan, sima és üres. Tele van mindennapokkal. Amikor már végre elfogyott a karácsonyi maradék, amikor a sültek és a töltött káposzta után jó enni egy sima főzeléket tojással, amikor azt látjuk, hogy egyre világosabbak a nappalok, és egyre többször ábrándozunk el azon, hogy mit hová is vessünk, milyen virágmagot vegyünk, mit ültessünk ki az erkélyre.
Kellemes januárt mindenkinek, és évköszöntő ajándékként fogadjátok szeretettel a katilla-naptárt!


Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése