Elteltek az évek. Kész a fészek, csak fióka nincs benne. Eszti és a férje persze jól elvannak, de a nő lelkében, aki végül sosem lett anya, ott vannak a fejfák minden nap friss virággal. Ágika és Danika piheni ott örök álmát.
A Katilla Műhely egy családi vállalkozás, mellyel Kati és Attila próbálják önmagukat és gyermeküket fenntartani. Fényképezőgéppel és fonállal dolgoznak, vagy erdőt-mezőt járnak, vadon termő gyümölcsöket gyűjtögetve. Szörpöt és likőrt készítenek, kísérletezgetnek. Kukkantsatok be a műhelybe, és meglátjátok, hogy hogyan!
2015. május 5., kedd
Május
Ezt a hónapot már mindenki szereti. Itt már nem lehet visszafordítani a tavaszt télre. Csak a nyárfából szálló pelyhek emlékeztetnek a hóesésre. És mennyi ünnep van! A majális, az anyák napja, a Pünkösd és a gyereknap. Ezeknek eltérő a fontossága, Eszti néni, a kutyás néni nem is ünnepli, csak a Pünkösdöt. Mert nincs gyereke, akit elvihetne a hangos majálisra, s aki papírból ajándékot tákolna össze neki anyák napjára. Pedig Eszti néni nagyon készült a gyermekáldásra. Volt férje, munkája, lakása, biztosítása, megtanult még lánykorában sütni-főzni, elképzelte, milyen jó lesz majd, ha megszületik Ágika vagy Danika, esetleg mind a kettő. De nem jöttek. Sem Ágika, sem Danika. Pedig direkt igyekeztek, Eszti néni és a férje, hogy mikor itt az idő, addigra legyen meg minden a családi élethez: elegendő pénz, lakás, biztonság. Annyit dolgoztak, annyit fáradoztak, hogy a családi fészket megvehessék, kedvük szerint formálhassák! Esztike annyit ábrándozott a szökőkutak mellett! Ha látott egy mérges anyukát, azt gondolta, ő ugyan nem szidná így le a gyerekét. Ha látott egy túl rózsaszín kislányt, azt gondolta, ő ugyan nem öltöztetné ilyen unalmasan. Ha látott egy hisztiző gyereket, azt gondolta, ő bizony bírna vele.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése