2013. június 30., vasárnap

Júliusi kirakat



Kellenek a hidegek nyáron, hogy legyen mit elmesélni, hogy legyen miből jósolni a következő évre, és hogy újra jólessen a 30 fok. Most megint elővettük a rendes pizsamákat, használjuk a takarót, és végre megszűnt az az érzésem, hogy disznózsírral kentem be az arcom, de minek. A hűvös éjszakában lehet, fáznak a fényes hátú cukkínik, és betakaróznak szúrós leveleikkel. Közben a Nap, mintha egy váltófutás szereplője lenne, megérintette az égen azt a pontot, amit kellett, és visszafordult. Csak egy egészen kicsivel, de rövidülni kezdenek a napok. Az első őszi falevelek is ilyenkor, a nyárban perzselődnek meg és hullanak a földre. De a július, ha elképzelem, egy szikkadt emberke, mint egy madárijesztő, körülötte mozdulatlan gabonatáblák, a fű sárga, a rovarok zümmögnek - semmi köze az őszhöz. 

Vándortarisznya nyári kirándulásokhoz is.

Képeslap nyáron kibontakozó szerelmekhez.


Nyári naplemente a falon.


Horgolt könyvjelző kötelező vagy csak melegen ajánlott olvasmányokhoz.